Orbán erősítené az együttműködést Kínával a vakcinák terén
Kiderült, miről egyeztetett a miniszterelnök Hszi Csin-ping kínai elnökkel.
Kiderült, miről egyeztetett a miniszterelnök Hszi Csin-ping kínai elnökkel.
Ez derül ki a magyar miniszterelnök friss Facebook-bejegyzéséből.
A jelek szerint hiába vár enyhülést Kína az új amerikai elnöktől, a Biden-adminisztráció sem kíván enyhíteni az amerikai technológiákat érintő exportkorlátozáson.
Hat állam vezetői hanyagolták a virtuális 17+1-es csúcsot, amelyen Hszi Csin-ping elnök vázolta fel a kínaiak európai elképzeléseit: Peking megduplázza élelmiszer-behozatalát, és vakcinát ajánl a térség országainak a koronavírus ellen.
2020-ban Kína volt Magyarországon az első számú befektető.
Megújult erővel építi tovább nemzetközi pozícióit Kína. A felelősséget magáról elhárítva, kemény eszközökkel kezelte a tőle indult koronavírus-járványt, amely alaposan megviseli Európát és Amerikát.
A világszerte legismertebb kínai milliárdos, Jack Ma eltűnése a nyilvánosság elől, és a cégbirodalma elleni vizsgálatok jelzik, hogy Hszi Csin-ping kínai pártfőtitkár-államfő a techcégeket és azok vezetőit is figyelmezteti: a kommunista párt hatalmát tilos megkérdőjelezni.
A gazdasági és a tudományos sikerekről beszélt Hszi Csin-ping az újévi köszöntőjében.
Hszi Csin-ping kínai elnök szerint a világ minden országában leegyszerűsödne a járványvédelem, ha bevezetnék a Kínában alkalmazott rendszert, amelyben az utazás megkezdése előtt QR-kódokkal azonosítják magukat az állampolgárok.
A világ talán elkezdte komolyan venni a klímaváltozás elleni küzdelmet, és maradt még egy kis idő a katasztrófa elkerülésére. De fájdalmas következmények nélkül már így sem lehet megúszni.
Míg az Egyesült Államok a koronavírus-járvány miatt bejelentett gazdaságélénkítő csomagjának 1,3 százalékát költi zöld megújulásra, az Európai Unió költségvetésének 39 százaléka a környezetbarát intézkedéseket támogatja.
Kínában nem csak a koronavírus ellen lép fel kemény kézzel az államfő.
Már nem kedveli. Pedig kedvelte.
Aprólékosan felépített kampánnyal próbálja áthangolni az utóbbi öt évtizedben megszokott amerikai–kínai viszonyt Washington, amely kész nagyhatalmi riválisként tekinteni Pekingre. Donald Trump megbukhat, de Joe Biden és a demokraták csak a hangsúlyokon változtathatnak.
Szóban és tettben is megerősítette Peking, hogy a magáénak tekinti Hongkongot, amelynek sorsába kívülről nem tűr beleszólást, a belső ellenzéket pedig a vártnál is drasztikusabb nemzetbiztonsági törvénnyel kényszeríti megadásra.
A nemzetbiztonsági törvény megalkotásával Kína azt jelezheti a világnak, elég erős ahhoz, hogy ne tűrjön beleszólást Hongkong sorsának alakításába, és ez figyelmeztetés a renegát tartománynak tekintett Tajvan számára is.
A világrend kétpólusúvá alakításán dolgozó Kína a koronavírussal küzdő országok segítésével fényezi magát, míg az egyedüli hatalmát őrizni akaró USA a járvány kitöréséért viselt felelősséget igyekszik a riválisára égetni.
Washington pedig Pekinget. Színvonalas Twitter-vita a járványról.